Ezzel a címmel jelent meg Dr. Berardi új cikke a kávéról. Jó ideje egymásnak teljesen ellentétes információkat kapunk arra vonatkozóan, hogy igyunk-e kávét vagy ne. Korábban mindenki azt szajkózta, hogy a kávé egészségtelen, emeli a vérnyomást, szívbántalmakat okoz. Az utóbbi években pedig egyre másra jelentek meg olyan blog és tanulmányok, amelyek azt sugallták, hogy a kávé a korábbi vélekedéssel ellentétben igenis egészséges, és nem átallottak olyan tanulmányokra hivatkozni, amelyek napi 10-20 kávé elfogyasztását szív és érrendszeri betegségek elleni védőfaktornak írták le.

Saját tapasztalatom elég vegyes a kávéval kapcsolatban: én személy szerint ideges és neurotikus leszek tőle egy bizonyos mennyiség felett, ezért teljesen felhagytam a fogyasztásával. A környezetemben élők többsége maximalizálta a napi kávé adagját 2-3 csészében az érezhető negatív hatások miatt, néhányan viszont ennél sokkal többet isznak és teljesen jól érzik magukat így.

Akkor most hogy is van ez?

Dr. Berardi a cikkében arra mutat rá egy újabb kávéval kapcsolatos kutatás kapcsán, hogy ennek megvan a magyarázata. Ez pedig nem más, mint a genetika: azt ugyanis, hogy a kávéban található anyagok (pl. a koffein) milyen hatással vannak rád, az határozza meg, hogy milyen génekkel rendelkezel. Egy adott gén (CYP1A2) megléte esetén például a kávé fogyasztás védőfaktort jelent a szívbetegségekkel szemben, viszont ha ez a gén nincs meg, akkor pont ellenkezőleg: veszélyfaktor lesz. Ugyanez igaz a GRIN2A gén esetén, ha ez egy bizonyos módon működik, akkor a Parkinson-kór rizikóját 60%-al csökkenti a kávé fogyasztás, ellenkező esetben pedig nem játszik szerepet abban.

A genetikai variáció adhat magyarázatot arra is, hogy a kávét miért társítják

• alvászavarokkal egyeseknél, másoknál viszont nem
• a PMS (premenstruációs szindróma) romlásával egyeseknél, másoknál pedig nem
• emelkedett vérnyomással egyeseknél, másoknál viszont nem
• a vetélés magasabb kockázatával egyeseknél, másoknál viszont nem
• stb.

És a kávén tovább menve elgondolkodtató néhány más tápanyag hatása is ránk nézve: vegyük a szénhidrátokat! Lehetséges, hogy egy alacsony szénhidrát – magas zsír tartalmú étrend orvosság egyeseknek, és méreg másoknak? Vagy éppen az alkohol? Talán egy korlátozott mennyiség tényleg egészséges egyeseknek, de veszélyes másoknak?

A kávéval kapcsolatban ugyanarra jutunk, mint más táplálékoknál – a koffeines kávé nem általában jó (vagy rossz). Igen, gazdag forrása antioxidánsoknak és egyéb bioaktív hatóanyagoknak. És ezek a hatóanyagok érdekes előnyöket tartogathatnak:

• jobb fizikai és mentális teljesítmény
• bizonyos betegségek alacsonyabb kockázata
• védőfaktor a csecsemőhalálozással szemben, stb.

De vannak más hatóanyagok a kávéban, amelyeket egyesek nem tolerálnak jól, és ezekben az esetekben a kávé kerülendő lehet.

Hogy ezt kiderítsük, Amerikában már elérhetőek genetikai elemzések, kis hazánkban viszont még erre nem nagyon van lehetőség. A kávé nagy mennyiségben történő fogyasztása alapvetően nem ajánlott senkinek, mindenki számára előnyösnek tűnik napi 1-3 kávéra limitálni a mennyiséget.

Továbbá Dr. Berardi is azt ajánlja, hogy hallgassunk a testünkre, néha mindent elmond, amire szükségünk van, és nem szükséges semmilyen genetikai teszt.

Az én magánvéleményem az, hogy az esetek többségében nagyon jó visszajelzést ad a test, hogy az étel megfelelő-e neki, figyeljünk rá!

Dr. Berardi cikke ITT érhető el.