Miért nem működnek az újévi fogadalmak?

Miért nem működnek az újévi fogadalmak?

“Sneci (főnév) – amerikai szlengkifejezés a szárazföldi, négylábú fitneszrajongók azon sajátos fajtájának leírására, amelyik csapatostul rajzik ki, és lepi el a konditermeket minden év január 2-án. A faj gyengébb példányai 2-14 napig tartanak ki az edzőteremben, mielőtt felszívódnának, míg az erősebb egyedek akár hat hétig fertőzhetik a súlyzókkal és kondigépekkel teli helyiségeket, hogy aztán ők is visszaszivárogjanak az alvilágba”
Marty Gallagher: Primitív őserő

Te hány emberrel találkoztál – magadat is beleértve, akiknek működtek az újévi fogadalmai? Személy szerint én nem sokkal. A legtöbb ember már nem is próbálkozik újévi fogadalom tétellel, mert úgy gondolja, hogy úgysem fog működni – ezúttal sem.
Mégis miért van ez? Az újévi fogadalmak természete olyan, hogy nem tudnak működni, vagy az időponttal van a gond? Vagy esetleg a személyiség típussal? Nem egészen. A legtöbbünk nem kapta meg azt a tudást, amely ahhoz szükséges, hogy egy konkrét célt meghatározzunk és elérjünk.
Bizony, a legtöbben már meghatározni sem tudjuk a célt épkézláb módon.

Mondok egy példát. A legtöbb újévi fogadalom így néz ki:

  • le fogok fogyni
  • többet fogok mozogni
  • fittebb leszek
  • több folyadékot fogok inni
  • kevesebb csokis csigát fogok enni reggelire

Mindegyiknél pontosan ugyanaz a probléma: nincs konkrétum. Nincs konkrét cél, illetve feladat meghatározás. Ez az első számú probléma. Agyunk az ilyen levegőben lógó dolgokkal nem tud mit kezdeni. A bal agyféltekénk, amelynek fő funkciója a feladatok végrehajtása (ennek lépéseire bontásával és végrehajtásával), a beszéd, a lineáris gondolkodás – nos, egy ilyen céllal, hogy “le fogok fogyni”, nem igazán tud mit kezdeni. Nem elég konkrét. Első lépés tehát, hogy konkretizáljuk a célunkat, pl.: “lefogyok 10 kg-ot”.

A dörzsöltebbek már sejthetik, hogy itt bizony még mindig nem kóser valami. Még mindig nem elég konkét a cél. Ami pedig hiányzik, az nem más, mint a határidő. Ez a kettes számú probléma. A célokhoz időpontot kell rendelnünk. Gondolj bele, amikor például a munkahelyeden van egy határidős feladatod, jellemzően sokkal hatékonyabban meg tudod oldani, mint azokat a feladatokat, amelyekhez nincs határidő. Pontosan ugyanígy működik ez az újévi célokkal is: ha nincs határidő, nincs cél. Majdnem ugyanott vagyunk, mint a legelején. Ezen a ponton, amikor meghatározzuk a határidőt, okosan kell kitalálni azt a bizonyos időpontot. Ha túl könnyű feladatot jelent a cél elérése az adott határidővel, idő előtt el fogjuk veszteni a motivációnkat, mert nem elég nehéz a feladat. (Csak hogy érzékeltessem: volna kedved fejben összeadni minden nap három egész számot, mondjuk az 5-öt, 7-et, és 15-öt?) Célszerű a határidőt úgy meghatározni, hogy nehéz legyen a cél elérése, akár egy kicsit túl nehéz is. Például: “lefogyok 10 kg-ot 2 hónap alatt”.

Kezdünk egész jól állni, van cél és van hozzá határidő is. A következő lépés az lesz, hogy meghatározzuk, hogy a cél eléréséhez milyen lépésekre van szükség, lebontva akár heti vagy napi szintre. Itt már eljutunk a konkrét végrehajtandó tevékenységekhez. Az előző példánál maradva ez a következőképpen néz ki:

  • elhagyom a reggeli cukros péksütiket, és lecserélem a céljaimnak megfelelő táplálékokra, például zöldségre, gyümölcsre, magokra, tojásra
  • az ebédemet hús, zöldség, kevés rizs vagy burgonya és desszertnek gyümölcs fogja alkotni
  • heti háromszor edzeni fogok
  • odafigyelek a pihenésre és a stresszcsökkentésre is: napi min. 7 órát fogok aludni és elkezdek meditálni, hogy enyhítsem a stresszt

Ezen a ponton már egy igen konkrét cselekvési terv körvonalazódik, amit “csak” végre kell hajtani. Ez szuper, könnyű lesz – gondolhatnánk, de sajnos még itt is vannak buktatók, nevezetesen az, hogy a kényelmes, korábbi viselkedésmintáinkhoz térünk vissza, amelyeket kitartó, több éves munkával programoztunk be magunknak.
Hogyan tudunk felülkerekedni ezeken? Motiváció gyűjtéssel! Két oldalról tudjuk ezt megragadni, kezdem a könnyebben emészthetővel: elképzeljük, hogy mennyivel jobb lesz az életünk abban az időpontban, amikor a célt elértük. Jobban buknak rám majd a csajok/pasik, könnyebben találok állást, könnyebben megyek fel a cukrászda lépcsőjén (:-)), stb.

A másik, ami még ennél is hatékonyabb, az pedig a jelenlegi állapothoz kapcsolható fájdalom és szenvedés felerősítése magunkban. A fájdalom nagyon jó motiváció, ezt érdemes bevésni az agyunkba – a legtöbb ember csak akkor változtat a dolgain, amikor a szenvedésnek már olyan mértéke van, hogy úgy tűnik számára, hogy jobban megéri beletenni a melót és kilépni a ebből a helyzetből. Még mindig a példánál maradva, képzeld el, hogy mennyivel rosszabb helyzetből indulsz egy állás megpályázásánál, vagy az ellenkező nem vonzó tagjainál, (vagy stb. stb.) ha túlsúlyos vagy  (persze, persze, tudom, a külső nem számít, a belső értékek számítanak igazán… 🙂 ). Felidézheted a múltbeli negatív eseményeket is, amelyek ehhez a célhoz köthetők – a lényeg, hogy gyűjts motivációt, amikor felmerül egy holtpont!

Mondanom sem kell, hogy fentieket nem csak újévkor használhatjuk!

Sikerekben gazdag boldog új évet kívánok mindenkinek! 🙂